Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatát már nem elegendő kérésre megismerhetővé tenni: a helyi önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A hozzátartozói nyilatkozat továbbra sem nyilvános. A jogszerű teljesítéshez a közzétételt és a személyes adatok védelmét együtt kell megszervezni.

Szerző: dr. Szikszai Tibor · Szakmai áttekintés: 2026. október 17.

Az új szabály · Érintettek · Elérhetőségi idő · Adatvédelmi ellenőrzés · Gyakorlati teendők · Források

A nyilvánosság mellé kifejezett honlapi közzététel társult

A képviselő saját vagyonnyilatkozata korábban is közérdekből nyilvános volt. A 2026. évi XVIII. törvény 47. § (2) bekezdése azonban kifejezetten előírta a helyi önkormányzat honlapján történő közzétételt is. Az Mötv. 39. § (3) bekezdése alapján ezért a „kérésre megtekinthető” tájékoztatás vagy egy üres menüpont már nem elegendő.

A szabály 2026. június 29-én lépett hatályba; ehhez nem kapcsolódott külön közzétételi türelmi idő. A honlap ellenőrzése és a hiányzó dokumentumok pótlása ezért már fennálló feladat. A módosító törvényben szereplő október 31-i határidő más kötelezettségre, az Mötv. 33. § (2) bekezdése szerinti vagyoni szankció SZMSZ-ben történő szabályozására vonatkozik.

Kinek a nyilatkozatát kell feltölteni

Közös önkormányzati hivatal esetén is településenként kell ellenőrizni a teljesítést. A kötelezettség az adott helyi önkormányzat honlapjára vonatkozik; a közös hivatali irattár vagy egy belső közös mappa nem helyettesíti a honlapi hozzáférést.

A korábbi éves nyilatkozatot sem szabad automatikusan törölni

A vagyonnyilatkozat a honlapról az érintett képviselő megbízatásának megszűnését követő három év elteltével távolítható el. A hároméves idő tehát nem az adott nyilatkozat feltöltésétől és nem az új éves nyilatkozat megérkezésétől számít. [Mötv. 39. § (3).]

Az új éves dokumentumot külön fájlként célszerű közzétenni, az előzőeket a megfelelő időtartam alatt hozzáférhetően tartva. Az áttekinthető szerkezet személyenként és évenként rendezi a nyilatkozatokat. Az eltávolítás legkorábbi időpontját külön nyilvántartásban érdemes követni.

A nyilvános példányt külön kell választani a védett iratoktól

A közzététel nem terjed ki a teljes vagyonnyilatkozati ügyiratcsomagra. A hozzátartozói nyilatkozat, a bizottság ellenőrzéséhez külön átadott azonosító adatok és más védett mellékletek nem kerülhetnek a honlapra. Az ellenőrzéshez átadott azonosító adatok kezelésére az Mötv. 39. § (5) bekezdése külön szabályokat állapít meg.

A közzététel előtt külön, oldalanként ellenőrzött nyilvános példányt kell előkészíteni. Az adatvédelmi ellenőrzés célja a védett adatok és a nyilvános vagyonnyilatkozati tartalom helyes elhatárolása; a kötelezően nyilvános érdemi vagyonadatokat nem lehet adatvédelemre hivatkozva általánosan elrejteni.

A hozzátartozói irat véletlen feltöltése jogosulatlan nyilvánosságra hozatal, és adatvédelmi incidens is lehet. Ilyenkor azonnal meg kell szüntetni a hozzáférést, dokumentálni kell az esetet, és a DPO bevonásával értékelni kell a GDPR 33–34. cikke szerinti további kötelezettségeket. A második személy általi feltöltés előtti ellenőrzés ajánlott megelőző kontroll.

Hat lépés a rendezett közzétételhez

1. Készítsünk személyenkénti és évenkénti leltárt a közzéteendő saját nyilatkozatokról.
2. Válasszuk külön a hozzátartozói iratokat és az ellenőrzési mellékleteket.
3. Ellenőrizzük a nyilvános példány minden oldalát, az olvashatóságot és a fájl helyes elnevezését.
4. A dokumentumokat közvetlenül elérhető, áttekinthető honlapi menüpontban tegyük közzé.
5. Kijelentkezett látogatóként is nyissuk meg a fájlokat; ellenőrizzük, hogy nincs-e jogosultsági hiba vagy törött link.
6. Rögzítsük a feltöltés és az ellenőrzés időpontját, a felelőst és az eltávolítás legkorábbi időpontját.

A közzétételi rendet az SZMSZ-ben kijelölt vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság, a hivatal és a honlapszerkesztő együttműködésével célszerű megszervezni. A technikai feltöltés önmagában nem igazolja a megfelelő tartalmat és a folyamatos elérhetőséget.

Jogszabályok és szakmai források

• Mötv. – 39. § (3) és (5), 72. § (4), 79. § (2).
• 2026. évi XVIII. törvény – 47. § (2), 181. § (1).
• NAIH-1038-1/2025. ajánlás az önkormányzati egyedi közzétételi listáról. Az ajánlást a 2026-ban módosult törvényi szabállyal együtt kell értelmezni.

Segítség az önkormányzati megfeleléshez

Az önkormányzati honlap, a közzétételi folyamat és az adatvédelmi kontroll együttes vizsgálatával segítek feltárni és rendezni a hiányosságokat.

Kérek szakmai egyeztetést →

← Vissza a szakmai cikkekhez

A közhiteles nyilvántartást vezető hivatalnál a létszámtól függetlenül szervezeti adatfelelőst kell kijelölni. A kijelöléshez NAVÜ-bejelentés, külön szolgáltatói regisztráció, adatvagyon-felmérés és folyamatos feladatellátás társul. Az ugyanott DPO-ként eljáró személy ezt a tisztséget nem töltheti be.

Szerző: dr. Szikszai Tibor · Szakmai áttekintés: 2026. október 17.

Kijelölés · Nyilvántartások · A kijelölt személy · Feladatok · Regisztráció · Leltár és közzététel · Határidők · Adatvédelmi kontroll · Források

Kis hivatalban is kötelező lehet a szervezeti adatfelelős

A 2023. évi CI. törvény (Nahtv.) 15. § (1) bekezdése két önálló feltételt állapít meg: szervezeti adatfelelőst kell kijelölni a közhiteles nyilvántartást vezető, valamint a legalább 250 főt foglalkoztató közfeladatot ellátó szervnél. A két feltételnek nem kell egyszerre teljesülnie.

Egy nyolcfős hivatalnál is fennállhat tehát a szervezeti adatfelelős kijelölésének kötelezettsége. A jegyző kereskedelmi, szálláshely-szolgáltatási és szolgáltatásfelügyeleti feladataihoz közhitelesnek minősített nyilvántartások kapcsolódnak. A létszám önmagában nem indokolja az adattovábbítási kapcsolattartói kategória választását.

A jegyző hatósági minőségét és a hivatal szervezetét a kijelöléskor és a regisztrációnál össze kell hangolni. Az önkormányzat, a hivatal és az önálló intézmények helyzetét külön kell azonosítani; a hivatali bejelentés nem rendezi automatikusan az egész önkormányzati intézményrendszer feladatait. [Nahtv. 2. § 16. pont; 1995. évi LXVI. törvény 3. § b) pont; Mötv. 81. és 84. §.]

Mely nyilvántartásokra lehet alapítani a kijelölést

A kijelölési vizsgálatban érdemes megnevezni a ténylegesen vezetett nyilvántartást és a közhitelességet kimondó jogszabályhelyet. A leggyakoribb hivatali példák:

A közhitelesség egyes nyilvántartásoknál csak meghatározott adatokra terjed ki. Ez nem azonos azzal, hogy az adatok nyilvánosak-e, és nem jelenti a teljes ügyiratanyag közzétehetőségét. Az általános szolgáltatásfelügyeleti és az ágazati szabályok ugyanahhoz a nyilvántartáshoz is kapcsolódhatnak.

A feladatkör ugyanakkor nem áll meg annál a nyilvántartásnál, amely a kijelölést megalapozza. Az adatfelelős a szerv nemzeti adatvagyonába tartozó adatok egészére kiterjedően látja el a Nahtv. 15. § (2) bekezdése és a végrehajtási rendelet szerinti feladatait.

Ki jelölhető ki és miért nem lehet ugyanaz a személy a DPO

A 249/2024. (VIII. 15.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése adatkezelői vagy adatfeldolgozói gyakorlatot és tényleges alkalmasságot követel meg. Nem nevesít külön diplomát, szakvizsgát vagy meghatározott számú gyakorlati évet. A kijelöléshez azonban megfelelő tudás, kapacitás, hozzáférés és működő belső együttműködés kell.

A szervnél DPO-feladatot végző személy nem jelölhető ki szervezeti adatfelelősnek. Ezt a rendelet 9. § (2) bekezdése kifejezetten kizárja. Az adattovábbítási kapcsolattartónál a 12. § (2) bekezdése azonos tilalmat tartalmaz. A külső szolgáltatási szerződés sem szünteti meg ezt a személyi kizárást.

A DPO a GDPR 39. cikke szerint tanácsot ad és ellenőriz, míg a szervezeti adatfelelős az adatvagyonhoz kapcsolódó végrehajtási és koordinációs feladatokat fogja össze. Új álláshely létrehozása nem automatikus jogszabályi követelmény; megfelelő munkatárs feladatkörének rendezése is lehetséges. Külső személy bevonásakor ugyanúgy igazolni kell az alkalmasságot és biztosítani kell a tényleges feladatellátást.

A teljes feladatkör az adatfelméréstől az éves jegyzékig

A 249/2024. Korm. rendelet 10. §-a tizenegy feladatot nevesít. A kijelölés akkor működik a gyakorlatban, ha ezekhez belső adatgazdák, hozzáférések és határidők is társulnak.

A feladatokat a NAVÜ által meghatározott és a Nemzeti Közadatportálon közzétett szempontok szerint kell ellátni. [249/2024. Korm. rendelet 11. §; 250/2024. Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés.]

A kijelölés és a két regisztráció külön feladat

A hivatali feladatellátást a helyi szervezeti és munkáltatói renddel összhangban célszerű jegyzői intézkedésben, írásban rendezni. A jogszabály nem követel meg minden esetben külön képviselő-testületi határozatot vagy kötött elnevezésű okiratot. Az írásbeli kijelölés és a munkaköri leírás rendezése a teljesítés bizonyíthatóságát szolgálja. [Nahtv. 15. §; Mötv. 81. §.]

• A személy bejelentése: a kijelölt személy nevét, szervezeti beosztását, postai és elektronikus levélcímét, telefonszámát, valamint ezek változását haladéktalanul be kell jelenteni a NAVÜ-nek. A nyilvántartásba vételt a portálról elérhető, aktuális elektronikus eljárásban kell kezdeményezni. [Nahtv. 15. § (5); 249/2024. Korm. rendelet 10. § k); 250/2024. Korm. rendelet 9. § (1).]
• A szerv szolgáltatói regisztrációja: a személy bejelentésétől elkülönülő kötelezettség a Nahtv. 16. § (6) bekezdése szerinti regisztráció a két adatrendelkezésre-bocsátási szolgáltatásra. A regisztrációköteles szolgáltatás a nyilvántartásba vétel után kezdhető meg; a szolgáltatói adatok változását nyolc napon belül be kell jelenteni. [250/2024. Korm. rendelet 24. §.]

A NAVÜ-útmutatók a Nemzeti Közadatportálon érhetők el. A személyi regisztrációhoz a szervezet hivatalos nevét és az alkalmazandó szervezeti tárhelyet kell használni; a kijelölő irat egyszerű e-mailes elküldése nem helyettesíti az előírt elektronikus eljárást.

Közös önkormányzati hivatalnál a kirendeltségeket és a települések közötti adatáramlást is le kell fedni. A tagönkormányzatok saját jogállását és feladatait ettől elkülönítve kell rendezni. [Mötv. 83. § a) pont.]

Az adatvagyon leltára és a nyílt közadatok közzététele

A Nahtv. 17. § (2)–(3) bekezdése alapján át kell adni és folyamatosan aktualizálni kell a további felhasználásra, illetve kormányzati döntéstámogatásra alkalmas adatok és dokumentumok leíró adatait, valamint a hasznosítás korlátozásait. A 250/2024. Korm. rendelet 11–12. §-a az adattartalomra, a térítésmentes átadásra és a teljesség, pontosság, hitelesség, naprakészség biztosítására is kitér.

A metaadat az adatkészlet leírása. Egy kereskedelmi nyilvántartásnál ilyen például az elnevezés, a tartalom, a jogalap, a formátum, a fellelhetőség, a szakmai kapcsolattartó és a felhasználási korlátozás. Ez elkülönül az egyes kereskedők teljes ügyiratainak átadásától.

A szervezeti adatfelelősnek a következő évben közzéteendő nyílt hozzáférésű közadatok jegyzékéről is gondoskodnia kell. A 249/2024. Korm. rendelet 10. § j) pontja alapján a jegyzéket minden év december 31-éig kell a NAVÜ-nek megküldeni. 2026. december 31-éig tehát a 2027. évi jegyzékről kell gondoskodni. Ez nem a kijelölésre adott türelmi idő.

Az adattovábbítási kapcsolattartó feladatait külön kell értelmezni: a rendelet 13. § f) pontja a jegyzék elkészítését és aktualizálását nevesíti, de önmagában nem tartalmaz december 31-i megküldési határidőt. Emellett a 14. § szerinti, közzétett NAVÜ-előírások alkalmazását is figyelembe kell venni.

A Nemzeti Közadatportálhoz kapcsolódó feladatok mellett a saját honlap közzétételi kötelezettségei is fennmaradnak. A Nahtv. 5. §, 21–22. §, a 250/2024. Korm. rendelet 10. §, az Infotv. 1. melléklet II/6. sora és az ágazati előírások eltérő feladatokat szabályoznak. A portál használata nem váltja ki automatikusan a honlapi nyilvántartásokat és a közérdekű adatok közzétételét.

A határidőket külön jogcímen kell követni

A kijelölési kötelezettség már fennáll: a Nahtv. érintett szabályai 2024. július 1-jén, a részletes személyi és feladatszabályokat tartalmazó 249/2024. Korm. rendelet 2024. szeptember 1-jén léptek hatályba. [Nahtv. 101. § (5); 249/2024. Korm. rendelet 15. §.]

Az adatvédelem és a működő hivatali munkamegosztás

Az adatvagyon felmérése nem ad általános felhatalmazást személyes adatok nyilvánosságra hozatalára vagy korlátlan összekapcsolására. A GDPR követelményei fennmaradnak. A Nahtv. 3. § (3) bekezdés b) pontja a szabályozott szolgáltatás keretében személyes adatok kezelése esetén előzetes adatvédelmi hatásvizsgálatot is előír.

A személyes vagy védett adat közvetlen rendelkezésre bocsátásánál a Nahtv. 42. § (1) bekezdését és a 250/2024. Korm. rendelet 25. §-ának személytelenítési szabályait is alkalmazni kell. Az információbiztonságot veszélyeztető leltári metaadat nem tehető közzé a Közadatkataszterben. [Nahtv. 18. § (2).]

A jó munkamegosztásban az ágazati ügyintéző felel saját nyilvántartása szakmai tartalmáért, a szervezeti adatfelelős összefogja a felmérést és a NAVÜ-feladatokat, a DPO pedig tanácsadóként és ellenőrzőként vesz részt. A jegyző biztosítja az együttműködés rendjét. Az Infotv. szerinti adatigénylések kezelése és közzétételi vezetői felelősség ettől elkülönül.

1. Azonosítsuk a kijelölés jogalapját és a megfelelő személyt.
2. Rendezzük írásban a feladatokat, a hozzáféréseket és a helyettesítést.
3. Ellenőrizzük külön a személyi bejelentést és a szolgáltatói regisztrációt.
4. Készítsük el az adatvagyon-jegyzéket, és rendeljünk hozzá szakmai adatgazdákat.
5. Vezessünk határidőnaplót; őrizzük meg a regisztrációk és az adatszolgáltatások igazolásait.

Jogforrások és NAVÜ-útmutatók

• 2023. évi CI. törvény – különösen 3., 15–18., 21–22. és 42. §.
• 249/2024. (VIII. 15.) Korm. rendelet – különösen 9–14. §.
• 250/2024. (VIII. 15.) Korm. rendelet – különösen 9–12., 22–25. §.
• Kereskedelmi nyilvántartások, vásárok és piacok, szálláshelyek és szolgáltatásfelügyelet szabályai.
• NAVÜ-útmutató a személyi nyilvántartásba vételhez és útmutató a szolgáltatói regisztrációhoz.
• Infotv., Mötv. és GDPR.

Segítség az önkormányzati megfeleléshez

Adatvédelmi tisztviselőként segítek a kijelöléshez kapcsolódó adatvédelmi kontroll, a belső munkamegosztás és a közzétételi folyamatok kialakításában. A szervezeti adatfelelős végrehajtási feladatkörét az ugyanott DPO-ként dolgozó személytől el kell különíteni.

Kérek szakmai egyeztetést →

← Vissza a szakmai cikkekhez

A KIF-adatszolgáltatás 2026-os változásai az önkormányzatokat, hivatalokat, intézményeket és önkormányzati társaságokat is érintik. Az október 28-i teljesítéshez már az új adatkörrel, megfelelő egybeszámítással és ellenőrzött személyesadat-tartalommal kell felkészülni.

Szerző: dr. Szikszai Tibor · Szakmai áttekintés: 2026. október 17.

A változás lényege · Kötelezettek · Ügyletek és értékhatár · Egybeszámítás · Határidők · Adatlap és adatvédelem · Teljesítés · Honlapi közzététel · Források

Mire való a KIF és mi változott 2026-ban

A Központi Információs Közadat-nyilvántartás a közpénzek felhasználásának nyilvános, kereshető és géppel feldolgozható felülete. Az Infotv. 37/C. §-a meghatározott szerződések, nyújtott támogatások és kifizetések adatainak közzétételét írja elő. A közzétett adatokat legalább tíz évig hozzáférhetően kell tartani.

2026. augusztus 26-tól bővült a kötelezettek és a jelentendő adatok köre. Az új szabályok szerinti első fontos határidő 2026. október 28. A változás ezért a szerződéskötést, a támogatási ügyintézést és a belső adatátadást is érinti; a korábbi táblázat változatlan használata nem elegendő.

Minden kötelezett szervezetnek a saját adataival kell teljesítenie

A teljes törvényi kör további alapítványi kategóriákat és a HUN–REN Magyar Kutatási Hálózatot is magában foglalja. Köztulajdonú társaságnál a 2009. évi CXXII. törvény 2. § (5) bekezdése és 7/I. §-a szerinti kivételeket is ellenőrizni kell. A szervezeti leltárt az Infotv. 37/C. § (1) bekezdése alapján célszerű elkészíteni.

Három ügyletcsoport és az ötmillió forintos értékhatár

Az Infotv. 37/C. § (2) bekezdése alapján a kötelező KIF-kör az ötmillió forintot meghaladó ügyletekre terjed ki. Pontosan 5 000 000 forint önmagában nem haladja meg a küszöböt.

• Nyújtott költségvetési támogatás: az önkormányzati alrendszerből nyújtott támogatás is ide tartozik. Nem a kapott támogatásokat kell ebben a kategóriában jelenteni. A közzététel előtt visszavont vagy a kedvezményezett által lemondott támogatás kivétel.
• Meghatározott tárgyú szerződés: árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás, vagyonértékesítés, vagyonhasznosítás, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadása, illetve koncesszió. Bevételt eredményező ügylet is érintett lehet.
• Nem alapfeladatra fordított kifizetés: a törvényi feltételekkel például egyesület, érdekképviselet vagy oktatási, kulturális, szociális, sporttevékenységet segítő szervezet támogatására fordított összeg.

A minősített adatok, a védelmi és biztonsági célú beszerzések, valamint a Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó beszerzések és az azokból eredő szerződések kivételi szabályait külön kell alkalmazni. Az ügylet tartalma számít; a könyvelési elnevezés önmagában nem dönti el a besorolást.

Szerződésnél a nettó ellenszolgáltatás az alap. Ingyenes ügyletnél a piaci és a könyv szerinti érték közül a magasabbat kell figyelembe venni. Az egy évnél hosszabb, időszakosan visszatérő szerződés értékét egy évre kell számítani. Az opció és a tartalékkeret kezelését az aktuális kitöltési útmutató szerint kell elvégezni. [Infotv. 37/C. § (4) bekezdés.]

A kisebb szerződéseket is egybe kell számítani

Az egy költségvetési évben ugyanazzal a féllel kötött, azonos tárgyú szerződések értékét össze kell adni. Ha ugyanazon vállalkozóval azonos tárgyban 3,2 millió és 2,1 millió forintos nettó szerződés készül, az együttes 5,3 millió forint miatt mindkét ügylet adatai érintettek. Az egybeszámítást a Megjegyzés rovatban is jelezni kell, az aktuális KIF-útmutató szerinti módon.

A nyilvántartás legyen partner, tárgy és költségvetési év szerint kereshető. A tárgyazonosság jogi értékelést igényel; egy főkönyvi szám vagy CPV-kód nem minden esetben döntő. Keretmegállapodásnál a keret és az egyedi, visszaigazolt megrendelések viszonyát is vizsgálni kell. A NAIH 2026. szeptemberi konzultációs válasza gyakorlati segítséget ad, de nem helyettesíti a jogszabály alkalmazását.

A kéthavi határidő és az október 28-i átmenet

A rendes adatszolgáltatás határnapja minden páros számú hónap 28. napja. Az adott határnapot megelőző 30. napig keletkezett, még nem közölt vagy megváltozott adatokat kell figyelembe venni. A ciklusokat ezért adatvágási nappal együtt célszerű vezetni.

Az újonnan kötelezett szervek elsőként a 2026. augusztus 26. és szeptember 28. között keletkezett adataikról teljesítenek, legkésőbb október 28-ig. A korábban is kötelezett törzskönyvi jogi személyek a kibővített adatkört a 2026. augusztus 26-án vagy azt követően létrejött jogviszonyaikra alkalmazzák. A korábbi jogviszonyok fennmaradó közzétételi feladatait ez nem szünteti meg.

Szerződésnél a létrejött megállapításához az utolsó aláírás időpontját kell figyelembe venni; a későbbi hatálybalépés önmagában nem tesz egy korábban megkötött szerződést új jogviszonnyá. Ha nincs új vagy változott, kötelezettség alá eső adat, üres adatlap benyújtása nem szükséges. Hibát vagy hiányt haladéktalanul kell javítani, nem a következő rendes határidőben.

Az új adatlaphoz több szervezeti egység adata kell

A teljes kötelező adattartalmat az Infotv. 37/C. § (3) bekezdése, a végrehajtási rendelet és az aktuális adatlap együtt határozza meg. Az ügyletre értelmezhető mezőket a hatályos kitöltési útmutató szerint kell kitölteni.

A nyilvánosságra hozatal jogszabályi kötelezettség, de nem engedély tetszőleges személyes adat feltöltésére. A természetes személy neve és az előírt adószám kötelező adat lehet; lakcím, bankszámlaszám, telefonszám, aláíráskép vagy teljes szerződésmásolat azonban nem válik ettől KIF-adattá. A székhelyre vonatkozó előírás a nem természetes személyre vonatkozik.

A partneri és kedvezményezetti adatkezelési tájékoztatóban a nyilvános KIF-közzétételt is ismertetni kell. A DPO a szükséges adatkört és a GDPR-megfelelést ellenőrzi; az adatlap elkészítésének és beküldésének operatív felelőseit a vezetőnek kell kijelölnie.

A nyilvános közzététel visszaellenőrzése

1. Készítsünk szervezeti leltárt, és jelöljük ki szervezetenként az adatgazdát, a beküldőt és az ellenőrzőt.
2. Gyűjtsük össze a szerződéseket, támogatási döntéseket és érintett kifizetéseket; futtassuk le az egybeszámítást.
3. A KIF hivatalos oldaláról töltsük le az aktuális .xlsx adatlapot, és őrizzük meg az előírt szerkezetét.
4. A pénzügyi, beszerzési és jogi ellenőrzés után a SZÜF-űrlapon, a megfelelő szervezet nevében küldjük be az adatlapot.
5. A közzétételt ellenőrizzük a nyilvános keresőben; őrizzük meg az adatlapot, a jóváhagyást és a feladási, kézbesítési igazolásokat.
6. A téves vagy hiányos adatot javító, illetve kiegészítő adatlappal haladéktalanul rendezzük.

A fenti munkamegosztás és a második személy általi ellenőrzés ajánlott belső kontroll. A részletes benyújtási és javítási szabályokat a 499/2022. (XII. 8.) Korm. rendelet és a KIF mindenkori útmutatói szerint kell alkalmazni.

A KIF nem váltja ki a teljes honlapi közzétételt

Az Infotv. 37. § (4a) bekezdése az általános közzétételi lista III/3., III/4. és III/6. pontjához engedi a KIF alkalmazását. Ez nem szünteti meg a többi általános, különös vagy egyedi közzétételi feladatot, a közadatkeresőhöz kapcsolódó feladatokat és az adatigénylések határidős kezelését.

Az értékhatárok eltérése különösen fontos: a KIF az ötmillió forintot meghaladó ügyletet nevesíti, míg a honlapi szerződéses közzétételi lista az ötmillió forintot elérő értéket is. A támogatási lista sem azonos a KIF-küszöbbel. Az adott közzétételi lista teljes adatkörét, frissítését és megőrzési rendjét külön ellenőrizni kell.

A mulasztás átláthatósági hatósági eljáráshoz vezethet. A NAIH elrendelheti a teljesítést, a javítást vagy a pótlást; a határozatban előírt kötelezettség elmulasztása bírságot is maga után vonhat. [Infotv. 63/A–63/B. §.]

Jogforrások és hivatalos segédletek

• Infotv. – különösen 37. § (4a), 37/C. §, 63/A–63/B. § és 1. melléklet.
• 2026. évi XVIII. törvény és 499/2022. (XII. 8.) Korm. rendelet, a 128/2026. (VIII. 25.) Korm. rendelet szerinti módosításokkal.
• NAIH-közlemény a kötelezetti és adatkör bővítéséről.
• NAIH-állásfoglalás az egybeszámításról és konzultációs válasz a tárgyi hatályról.
• KIF – aktuális adatlap és benyújtási útmutatók.

Segítség az önkormányzati megfeleléshez

Segítek a KIF-folyamat, az adatátadási rend és a kapcsolódó adatvédelmi tájékoztatók felülvizsgálatában, valamint a honlapi közzététel és a KIF összhangjának ellenőrzésében.

Kérek szakmai egyeztetést →

← Vissza a szakmai cikkekhez